Tudunk jól kérdezni az egészségügyben?

Az egészségügyi információ megszerzése


Az említett AIPM-Szinapszis kutatásból kiderült, hogy a páciensek jelentős részének már az információk megszerzése is gondot okoz. Más kutatások alapján a pár percig tartó vizit során az orvosok átlag 18 másodperc után félbeszakítják a betegüket, a betegek a panaszaik 54%-át nem tudják elmondani, a vizit végén nem jut idő arra, hogy a beteg további információt szerezzen, így megválaszolatlan kérdésekkel távozik a betegsége és a kezelés kapcsán.
Hazánkban az orvos-beteg kommunikáció már az orvosi oktatás része. Ugyanakkor a páciensek információ szerzési képességének javítására is szükség van, illetve segítségre szorulnak a betegek abban is, hogy milyen információkat és hogyan osszanak meg a kezelőorvosukkal.

Az orvos-beteg vizitek során a rendelkezésre álló idő korlátozott, ezért olyan kiegészítő információs forrásokra, tanácsadásra lehet szükség, amely segíti a beteget többek között abban, hogy a megfelelő kérdéseket tegye fel az orvos-beteg találkozás során, illetve mely kérdések azok, amelyeket valóban a kezelőorvosnak kell feltennie, és milyen más hiteles információforrásokból tájékozódhat a betegség és a kezelés kapcsán.
A beteg tájékoztató programok során a pácienseknek lehetősége nyílik arra, hogy megtanulják, milyen kérdésekkel készüljenek az egyes vizitekre. Mit kérdezzenek a diagnózis felállítása, az egyes, sokszor időigényes vizsgálatok kapcsán ahhoz, hogy megértsék, mi történik velük, és miért van szükség ezekre az eljárásokra. Mi is a terápia neve, meddig és hogyan kell alkalmaznia, milyen elvárt eredménye lehet, milyen kockázatai lehetnek, mi a teendő mellékhatás esetén, stb. Elsőre triviális lehet, hogy ezeket a kérdéseket a beteg felteszi, de felfokozott stresszhelyzetben, amikor sokszor a betegségtől, ismeretlentől való félelem is közrejátszik, gyakran csak azután tudatosul a betegben, hogy milyen kérdései vannak, amikor már elhagyta a rendelőt. A páciensek számára segítséget nyújthatunk, ha felkészítjük arra, hogyan és mit kérdezzen, hogyan rendszerezze kérdéseit és a kapott információkat. Külső tanácsadó segítségével, két vizit között segíthetjük a beteget abban, hogy milyen kérdéseket tegyen fel, egy-egy vizit során mennyi kérdésre remélhet úgy választ, hogy a megkapott információkat meg is értse, hogyan rendszerezze a kérdéseit, milyen praktikákat alkalmazzon, hogy ne felejtse el feltenni azokat, és a válaszokat hogyan őrizheti meg úgy, hogy a rendelőből kilépve is vissza tudja idézni mindazt.

A beteg számára fontos segítség lehet tehát, ha kérdéseit rendszerezni tudja, és a kezelés különböző fázisában a megfelelő kérdéseket tudja feltenni, ezáltal a kapott és megértett információkkal jobban részese tud lenni a betegsége menedzselésének.
Ezáltal az orvos-beteg találkozó is hatékonyabb lehet. Felkészült, rendszerezett kérdésekkel érkező betegnél az orvosnak is nagyobb rálátása lehet arra, hogy milyen információkat is adjon át a betegének, és segíteni tudja abban, hogy milyen forrásokból juthat további hiteles információhoz.

Az orvosnak feltett kérdések mellett további segítségül szolgálhat a pácienseknek, ha abban is támogatást kapnak, milyen információt, milyen sorrendben, és hogyan osszanak meg a kezelőorvosukkal. Milyen választ adjanak, a „Mi a panasza?”, „Hogy van?”, „Miben segíthetek Önnek?” kérdésekre. Mi alapján rendszerezzék az átadandó információkat, miről beszéljenek, mit-mi után és milyen hosszan említsenek meg. Milyen praktikákat alkalmazzanak arra, hogy az orvos számára releváns információkat a lehető leghatékonyabban át tudják adni, és a szükséges dokumentumokat rendszerezetten vigyék el a vizitekre. Így a betegek magabiztosabban, tudatosabban érkezhetnek a kezelőorvosukhoz, és valóban úgy érezhetik, részesévé válnak a kezelésüknek.

Egy tanulmány kimutatta, hogy amikor megkérdezték a pácienseket, hogy mely tényezők voltak legnagyobb hatással a terápiás együttműködésükre, a betegek többsége úgy nyilatkozott, hogy az, hogy valaki időt szánt arra, hogy beszéljen velük, válaszolt a kérdéseikre és figyelembe vette aggodalmaikat.

 

Források:
http://aipm.hu/hu/egeszsegertes/egeszsegertes-kutatas/kutatasi-eredmenyek
http://www.egeszsegugyimarketing.hu/orvos-beteg-kommunikacio-pilling-janostol
http://www.euromedinfo.eu/effect-of-interpersonal-skills-on-adherence.html/
https://www.ahrq.gov/patients-consumers/patient-involvement/ask-your-doctor/index.html

Vissza a listához