Mire emlékszik a beteg a vizit után?

Tapasztalatok szerint az orvosok általában nem veszik számításba az utasítások be nem tartását, mint a rossz terápiás eredmények egyik okát. A tanulmányok következetesen kimutatják, hogy a betegek 50%-a nem veszi be az orvos által felírt gyógyszert vagy helytelenül szedi, és az életmód tényezők közül leggyakoribb diétát a betegek 72%-a nem tartja be.

Az egyik lehetséges ok az információ hiánya, a betegség és a kezelés meg nem értése, a korábban említett rossz egészségértés is lehet. A beteget időnként nem az az információ érdekelheti, amit az orvos feltételez, de az időhiány, a kérdezéssel kapcsolatos problémák miatt a beteg nem teszi fel a kérdéseit, és így nem jut a megfelelő információkhoz. Az orvos általában a kezelés és a gyógyszerelést igyekeznek megbeszélni a beteggel, a beteget ugyanakkor a diagnózis, a prognózis, a betegség okai is érdeklik. Magyarázat nélkül a páciens félreértheti a vizsgálatok jelentőségét, az átadott információk alig több, mint felét értik meg. Az orvosok gyakran nem közlik egyértelműen, hogy a vizit után mi a beteg teendője, melyek a következő lépések. 

Számos témakör van, amelyről tájékoztathatjuk a pácienseket két orvos-beteg találkozás között. A viziten elhangzott információk megerősítése, az időhiány miatt elmaradt tájékoztatás kiegészítése, az életmód tényezőkkel kapcsolatos tájékoztatás, a mentális támogatás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beteg jobban együttműködjön a kezelésében, és betartsa a szükséges előírásokat.
A beteg tájékoztató programok segítségével emlékeztető, megerősítő és kiegészítő információhoz juthatnak a páciensek.
A tájékoztatás gyakori módja az írásos anyagok átadása, amelyek hiteles és ellenőrzött információkkal látják el a betegeket a betegség kialakulásáról, hátteréről, a kezelési módokról és azoktól elvárható eredményekről, a kockázatokról, mellékhatásokról és azokkal kapcsolatos teendőkről. Ezen anyagok a viziten elhangzott információkról nyújtanak részletesebb tájékoztatást, illetve összefoglalják a szóban elhangzott legfontosabb ismérveket. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy ábrákkal, piktogramokkal magyarázzák el a betegség kialakulását, szemléltessék a végbemenő folyamatokat. Két vizit között a páciensek otthonukban nyugodt körülmények olvashatják el a rendszerezett információkat, és jegyzetelhetik ki az azokkal kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre nem volt mód a személyes viziten. Az írásos anyagok lehetnek nyomtatott formájúak, amelyek elsősorban az idősebb, kevésbé internet használó populációnak nyújthatnak segítséget. Az információs füzetek összekapcsolódhatnak jegyzet lapokkal, ahol a betegek felírhatják kérdéseiket, illetve az arra kapott válaszokat. Ezek alkalmazásával a páciensek felkészültebben és tudatosabban átgondolt kérdésekkel érkezhetnek a vizitre. Az önmonitorozás serkentésére az írásos anyag kiegészülhet terápiás naplóval, amelyben a beteg vezetni tudja a két vizit között mért értékeit, az állapotában fellépő változásokat, az életmódjával kapcsolatos aktivitásokat, pl. az étkezését, mozgását, hangulatának alakulását, vagy mellékhatások megjelenését. Ezen eszköz használatával rendszerezettebben tud információt nyújtani kezelőorvosának a következő személyes találkozó során.

Az offline eszközök mellett egyre nagyobb az Internet alapú tájékoztató felületek terjedése. Számos publikáció foglalkozik azzal, hogy a világhálón elérhető információk kontrollálatlanok, sok esetben téves vagy megtévesztő információt tartalmazhatnak, a rossz egészségértés kapcsán pedig felmerül, hogy mennyire hatásosan tudják a páciensek szelektálni, rendszerezni és értelmezni az Interneten fellelhető információkat. Az Internet alapú tájékoztatást célszerű zárt és kontrollált formában használni a betegek tájékoztatására. Ellenőrzött és hiteles információt eljuttatni egy beteg tájékoztató program során a páciensek számára, ahol valóban releváns tudáshoz juthatnak hozzá. Az online tájékoztatás lehetőséget nyújt a szöveges információkon túl animációkkal, szemléltető videókkal, önellenőrző kérdőívekkel segíteni a betegség és a kezelés megértését. A bonyolultabb vagy eszközt igénylő kezelések kapcsán az alkalmazást bemutató videók emlékeztetik a beteget a viziten bemutatott folyamatokra, bármikor és bármennyi alkalommal vissza tudja nézni a páciens, hogy elsajátíthassa a megfelelő adagolást. Animációkkal pontosabban bemutatható a betegség kialakulása, egy hatástani folyamat vagy a kezelés hatása a betegségre. Betegtársakkal készített interjúk segíthetik a „nincs egyedül a problémával” érzés erősítését, pozitív példákkal szolgálhatnak az élethosszig tartó betegségek menedzselése kapcsán. Szakértőkkel készített interjúk során magyarázhatjuk el a betegnek azokat a témaköröket, amelyekre a személyes viziteken nem jut idő.
Az internetes weboldalak mellett mobil applikációkkal segíthetjük, hogy emlékeztetőket kapjon a beteg a terápia alkalmazása kapcsán, feljegyezhesse a vizit időpontokat és figyelmeztetést kapjon a vizsgálatok, vizitek ütemezéséről, illetve az azt megelőző teendőkről.

A passzív tájékoztatáson túl a telefonos tanácsadással aktív információátadásra is lehetőség van. A telefonos tanácsadás során megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg megértette a viziten átadott információkat, vagy az írásos anyagok során olvasott információkra is ráerősíthetünk. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a telefonos tanácsadás javítani tudja a betegek terápiás együttműködését. A legfontosabb üzenetek átadása mellett a beteg kiegészítő életmódbeli tanácsokat is kaphat étkezés, mozgás, mentális tényezők kapcsán. Illetve nem utolsósorban, ahogy egy tanulmány kimutatta, a betegek sokszor azt igénylik, hogy valaki meghallgassa őket, időt szánjon rájuk, foglalkozzon a felmerülő kérdéseikkel és megértse az aggodalmaikat, félelmeiket. Erre a telefonos tanácsadás kiváló lehetőséget nyújt. A megfelelő kommunikációs szakember, dietetikus, gyógytornász vagy mentális szakember segítsége két orvos-beteg találkozó között is pozitív hatással lehet a beteg terápiás együttműködésére.

A fentieken túl még számos eszköz áll a beteg tájékoztatás kapcsán rendelkezésünkre. A rendszerezett programok során ezek közül mindig a célcsoportnak legmegfelelőbb mixet állítjuk össze az érintettek, orvosok, nővérek és lehetőség szerint a betegek bevonásával, hogy a szükséges információk a megfelelő csatornán keresztül jussanak el a páciensekhez két orvosi vizit között is.

Források:
http://www.egeszsegugyimarketing.hu/orvos-beteg-kommunikacio-pilling-janostol
http://medicalonline.hu/trombozis/cikk/terapiahuseg_alvadasgatlo_terapian_levo_betegek_eseten
http://otszonline.hu/egeszsegugyeink/cikk/online_egeszsegugyi_informacio__pozitivumok__problemak__megoldasok