Egy tűszúráson múlhat a beteg együttműködés?

Az Uzsoki utcai Kórházzal közösen indított Uzsoki Gondoskodás betegfókuszú ellátást segítő program első tapasztalatai megmutatták, hogy a diabéteszes betegek több éve tartó edukációja hatására egyre több beteg tudja, hogy érdemes otthoni körülmények között is mérni a vércukorszintjét, vezetnie azt, és megosztani a mért eredményeket a kezelőorvosával, és ez be is épül a mindennapi gyakorlatba. A betegtájékoztató kezdeményezések hatására az ellátók számára rendelkezésre állnak nyomtatott és digitális megoldások is, amelyekkel segíthetik betegeiket az önellenőrzés jelentőségének megértésében, és a mért eredmények megosztásában.
 A programban részt vevő egyik cukorbeteg azonban beszámolt arról, hogy számára fájdalmas volt az otthoni vércukormérés során a tűszúrás, ezért a rossz élmény miatt nem mérte otthon a cukrát. A programon belül tanácsadó kollégánk részletesen átbeszélte vele a vércukormérés menetét, amely során kiderült, hogy egy rosszul rögzült technikáról volt szó, és miután a helyes vércukormérési folyamatot elsajátította, már nem okoz problémát számára az önellenőrzés.

A betegekkel folytatott beszélgetésekből az is látszik, hogy a szemészeti kontrollvizsgálatok jelentőségével egyre inkább tisztában vannak a páciensek, azonban a diabéteszes láb több esetben ismeretlen kifejezés a betegek számára, és nincsenek teljesen tisztában a megelőzési és kezelési lehetőséggel, ezért ezen témakörökben szükségük van további tájékoztatásra.
A Hba1c érték jelentősége és jelentése még nem minden esetben világos a cukorbetegek körében. Azzal tisztában vannak, hogy valamilyen átlagérték, de a részletes elmagyarázása többnyire szükséges a tájékoztató telefonhívások során, mint ahogy a hiper- és hipoglikémia közötti különbség, és az előfordulásukkal kapcsolatos fogalmak is kiegészítésre, további magyarázatra szorulnak.

Bár a programon belül több, akár 10-15 éve kezelt pácienssel is kapcsolatba kerülünk, az étkezési kérdések a legtöbb esetben felmerülnek. A bevont cukorbetegek fele élt a lehetőséggel, hogy telefonon keresztül is kapcsolatba léphessen dietetikussal, illetve a kétheti tájékoztatások során is felmerülnek táplálkozással kapcsolatos kérdések. Látható, hogy az életmódbeli tényezők közül ez okozza a legnagyobb kihívást a betegeknek. Előremutató tendencia azonban, hogy az egyik beteg a telefonos tanácsadások után olyan megoldást választott, ahol az ebéd házhozszállítási szolgáltatók ajánlatai közül a 75g szénhidrátot tartalmazó ebédet tudják biztosítani számára. Ezáltal bár ő maga nehezen tudna odafigyelni az elfogyasztott ételek szénhidrát tartalmára, keresett olyan lehetőséget, amely segítséget nyújt neki ebben.

A program tapasztalatai is azt igazolják, hogy a folyamatos betegtájékoztatás, az egyes témák előtérbe helyezése, a rendszeres kommunikáció egy-egy együttműködést segítő tényezőben hatással lehet a betegek tájékozottságának növelésére. Az otthoni vércukormérés és a szemészeti szövődmények példája mutatja, hogy vannak olyan területek, amelyek a több éves kommunikációnak és segítő megoldásoknak köszönhetően már beépültek a cukorbetegek viselkedésébe, azonban van még számos terület, ahol a további rendszeres tájékoztatás, a szélesebb körű magyarázat még szükséges.

Vissza a listához